Filozófia

A párizsi Eiffel torony környékén sétálva, Bécsben a főutcán nézelődve gyakran megkaphatja szemünket egy festészeti performance. Fiatal művészek festékszóróval és néhány kiegészítővel a járókelők vizuális gyönyörködtetésére pillanatok alatt izgalmas képeket hoznak létre. Vajon mi a művészet igazi tárgya? Maga a kép? Vagy az, ahogyan létrejött? A 21. században egyre nagyobb jelentőséget kap az, hogy hogyan hozunk létre valamit. Az utcai festőknél is legalább annyira fontos a kép megszületésének módja, mint maga a kép.

Az természetes, hogy a pedagógiának is lépést kell tartania a kor kívánalmaival: fontos az, hogy megtanítsuk gyermekeinket írni, olvasni. Ezt a Pisa-vizsgálatok fényében biztosan tudjuk. Ezért nem mindegy az, hogy hogyan tanítunk. Hogyan tanítsunk olvasni, ha azt akarjuk, hogy jól olvassanak, hogy az olvasástanuláson keresztül megszeressék a tanulást, és mindezek mellett magukat jól érezve személyiségüket is építsék? A Budaörsi Logopédiai Intézetben megálmodott, az olvasástanításba és az olvasás előkészítésébe integrálható Mesezene-módszer a posztmodernnek megfelelően a "hogyan" kérdésre keresi a választ.

A módszer két modullal rendelkező olvasáselőkészítő, olvasástanulást motiváló programcsomag, melynek moduljai egymásra épülnek, ám külön-külön is sikerrel alkalmazhatóak. Mesével, együttes zenezörejléssel, mozgásos játékokkal, beszélgetésekkel, közös, társasági élményekkel reflektál a XXI. századi digitális galaxisra. Intrinzik motivációt igyekszik kiépíteni a gyerekekben, mely alapja a sikeres fejlesztési, tanulási folyamatnak. Kognitív, fonológiai tudatosság fejlesztést biztosít a sikeres olvasástanulás megkezdéséhez.

A Mesezene módszer óvodai olvasás előkészítő modulja önálló rendszer, az első osztályban alkalmazott modul alapjául azonban Meixner Ildikó logopédus-pszichológus olvasástanítási módszere szolgál, melyet diszlexia terápiában, diszlexia reedukációban, és persze többségi oktatásban is használnak. Azért választottuk ezt a módszert, mert minden gyermekhez egyformán szól, nem csak a jó képességűekhez.

A Mesezene módszer két modulja a kor kívánalmai szerint felépített egységes rendszer. A gyerekeknek minden betűt-hangot mese hoz el, mert a mesére elemi szükségletük van. A mesehallgatás segíti belső képalkotó mechanizmusaikat, hiszen a történetet verbalitás, szó útján ismerik meg. Szemben a mesenézéssel, ahol a befogadás passzív: az információt képszerűen kapják meg. Ilyenkor nincs szükség a fantázia trenírozására. Pedig az olvasáshoz is belső képalkotásra van szükség. Ott is a szóbeliség (írott formája) lesz az, ami az olvasó számára megszüli az információt. A mesehallgatás ezért nem csak motivációs-, de jó tréning gyakorlat is.

A meséket mindkét modulban zenezörejjel egészítjük ki, melyeknek figyelemfelkeltő és fantáziaserkentő hatásuk van. Nem gátolják a belső képkészítést, hiszen akusztikus (nem pedig vizuális) impulzusokról van szó. A zenezörej fura hangjelenségei késztetik a gyermeket arra, hogy bekerüljön a mesébe. A zenezörej így a gyermek és a betű között emocionális hidat képez, melyen áthaladva az olvasás nem csak tanulás lesz, hanem igazi öröm, mese és zene.

Szűcs Antal Mór Ványi Ágnes